Ugrás a fő tartalomra

MoodleMoot 2013 - 1. nap, plenáris szakasz

A múlt hét végén lezajlott az immár hagyományos Moodle baráti kör találkozó, azaz a haza MoodleMoot konferencia idei verziója. A konferencia három év után felköltözött Budapestre, hiszen idén az Óbudai Egyetem adott otthont a rendezvénynek. Legutóbb három évvel ezelőtt sikerült kijutnom a konferenciára, és ha megpróbálom összehasonlítani, akkor a jelenlegi konferenciát körítésben szegényebbnek (pl. nem voltak folyamatosan kamerával rohangáló fotósok, a kihelyezett pékárú is gyorsan fogyott - no, nem mintha ez lenne a lényeg -, stb.), de tartalmilag gazdagabbnak éreztem.


Első körben tekintsük át gyorsan a plenáris szakaszt, azaz az első nap délelőttjét.

A konferenciát Kártyás Gyula nyitotta, az Egyetem oktatási főigazgatója, aki röviden bemutatta az Egyemet, a több mint száz éves képzési múlttal rendelkező elődintézményeket, és kitért arra is, bár az egyes karok korábban is kapcsolatba kerültek a Moodle rendszerrel, az ide évtől egy központosított, a Neptun oktatásirányítási rendszerrel összekapcsolt rendszer került bevezetésre.

A felvezetést követően Vágvölgyi Csaba vette át a mikrofont, aki felvázolta, hogy milyen változások történtek az elmúlt évben az egyre növekvő verziószámok okán a Moodle-ben. A rendszer ugyanis félévéves ütemezéssel jelentkezik egy stabil fő verzióval (2.x), és mint megtudtuk ezen belel minimum három alverzió (minor - 2.x.1, 2.x.2, stb.) várható minden esetben. Természetesen továbbra is elérhetőek lesznek a plusszos verziók (2.x.1+) melyek heti ütemezéssel tölthetőek le a központi oldalról. Ez utóbbiak tartalmazzák a legfrissebb kódokat, hibajavításokat, de ezek minden esetben összegzésre kerülnek a minor verziókban, amelyek általában már hibaellenőrzésen is átesnek. A fő verziók minden esetben funkcionalitásbeli újdonságokat tartalmaznak. A főverziók kiadásának időpontja májusra és novemberre tehető, amely ha belegondolunk sokkal kellemesebb az iskolák számára, hiszen ennek köszönhetően éves ütemezéssel a nyári időszakban meg tudják lépni a verzióváltást oly módon, hogy a nyári szünetben marad idő a tesztelésre, biztonságos átállásra.
A verziókhoz kapcsolódóan megtudjuk, hogy a 2-es verzió megjelenését követően a 2.2-es verzióig a rendszermagot, az alapmotort nagyon sokszor újragondolták, és számos újítást vezettek be, amíg a 2.3-as verzióra kialakult egyfajta stabil alap, így innentől kezdve a felhasználhatóság, a felhasználói élmény optimalizálása volt a cél.
Mivel az elmúlt 1 évben (azaz a legutóbbi MoodleMoot konferencia óta) 2 főverzióváltás is megtörtént, így előbb megismerhettük az 2.4 majd azt követően a 2.5 újdonságait:

  • Moodle 2.4 legfőbb újdonságai voltak:
    • Jelentős teljesítményoptimalizálás történt, amely valjuk be, jelentősen ráfért a rendszerre, hiszen a 2-es verzióra történő átállás egyik legnagyobb visszatartó ereje pont ennek volt betudható szerintem.
    • Az alaprendszer kapott egy belső frissítést lehetővé tevő metódust, így adminisztrátori jogosultsággal, mindenféle rendszergazdai tevékenységtől (azaz a szerveren történő turkálástól) mentesen, néhány egérkattintással biztosított a korábban telepített modulok frissítése.
    • A rendszer elköteleződött a HTML5-ös szabványa mellett, így annak támogatása a felépítésben tovább erősödött.
    • Az ikonokat lecserélték, újraalkották. A korábbi pixelgrafikus képállományokról áttértek a vektorgrafikus SVG állományokra, így ugyanaz a kép bármilyen felbontásban minőségromlás nélkül használható. (Ez utóbbi két pont hátránya, hogy a régebbi böngészőket innentől kezdve nem támogatja teljes funkcionalitással a rendszer. Ez legfőképpen IE alatt jelenthet gondot, ahol  IE8 a jelenlegi minimum követelmény - korábbiakon is elfut, de nem kapunk maximális élményt. Más böngészők elég sűrűn frissítenek, így ott nem lehet ebből gond.)
    • Továbbfejlesztették a naptárfunkciót is, így összeintegrálható több külső naptárkezelő rendszerrel, többek között a Google Naptárral is.
    • Új lehetőségekkel bővült a Feladat tevékenység:
      • Lehetőség van innentől kezdve a beküldött feladatok névtelen pontozására, azaz a tanár nem fogja látni, ki adta be a feladatot, így biztosítva az elfogultságmentességet.
      • Innentől kezdve nem kell egy csoport minden egyes tagját külön-külön értékelni, hiszen a csoportos értékelés biztosítja, hogy ugyanazt a pontértéket a csoport minden tagjának automatikusan a rendszer megadja.
      • Elérhetővé vált az offline pontozás. Ennek köszönhetően a tanár letöltheti a beküldött feladatokat, és egy internetmentes gépen is elvégezheti azok ellenőrzését illetve pontozását, majd amikor újra online környezetbe kerül ezek a pontok visszatölthetőek a rendszerbe.
  • Moodle 2.5 legfőbb újdonságai:
    • Immár nem csak a frissíteni lehet az adminisztrációs felületről a telepített modulokat, hanem telepíteni is. Ennek köszönhetően számos adminisztrációs feladat levehető a rendszergazdák válláról. (Persze kérdés, hogy egy szigorú vállalati környezetben egy ilyen funkció az IT biztonságért felelős szervezettől mennyire kap zöld utat...)
    • Erősödött a reszponzív megjelenés, azaz, hogy a rendszert tetszőleges kijelzőn (monitor, táblagép, mobil) tartalomvesztés nélkül, automatikus tartalom átrendezéssel elérhető legyen. Ez egyszerű monitoron történő megjelenés esetén is jól jön, hiszen a megjelenés alkalmazkodik az eltérő felbontáshoz.
    • A kurzusokon belül az adminisztrációs blokk áttekinthetőbb lett.
    • Megjelennek a rendszerben a Kitűzők (Badges), amelyek egyfajta vizuális megjelenései bizonyos rendszer illetve kurzusteljesítményeknek. (A későbbiekben erről Papp Gyula tartott egy izgalmas előadást, amelyből kiderült van értelme a dolognak.)

Egy felvillantás erejéig megemlítésre kerül a TotaraLMS, amely egy üzleti alapokon működő, a Moodle rendszer motorjára épülő, de számos saját fejlesztést is tartalmazó képzési keretrendszer. Megtudjuk, hogy ilyen egyedi fejlesztés például az alap Moodle rendszernél sokkal fejlettebb és részletesebb naplózás, illetve jelentéskészítő modul. Az előadó szerint ezek az egyedi fejlesztések által biztosított funkciók előbb utóbb magában az alap Moodle rendszerben is megjelennek. (Természetesen nem ugyanaz a kód, hanem az üzleti világ által kifejlesztett funkció ihlette újraírt változat.)

A plenáris előadások sorát Hegyesi Franciska folytatta, aki az Óbudai Egyetem Elektronikus és Digitális Tananyagok Irodájának vezetője. Előadásából megtudjuk, hogy az Egyetemen 2006 óta működik Moodle rendszer, de ahogyan a felvezető előadásban is elhangzott, az idei évtől minden karra nézve kötelezően egy központosított rendszer került bevezetésre. A korábbi rendszerekbe még önregisztrációval lehetett belépni, majd a kurzusokra a tanári beállítástól függően csatlakozni.
A korábbi rendszer használatának módszertani felkészítéséhez kapcsolódóan elhangzott információ kellemes mosolyt csalt az arcomra. Ugyanis a teljes Intézet szintjén meghirdetett belső képzésen összesen 11 tanár vett részt, és azok egy része sem aktív tanár volt. Jómagam - mint módszertani felkészítő - másutt is ezt a hozzáállást tapasztaltam.
A 2013-as bevezetéshez kapcsolódóan az alap rendszerhez képest két fejlesztés történt. Egyrészt megtörtént a Neptun rendszerrel történő integráció, amely nem egyszerű felhasználói hitelesítést jelent (ezt már 2007-ben megoldotta az Egyetem, akkor még Főiskola), hanem a Neptunban meghirdetett kurzusok átvezetését a Moodle-ba, és az azokra történő tanulói regisztrációt is. A másik fejlesztés egy speciális globális kereső, amely a rendszerben lévő állományokra keres, biztosítva, hogy a tanulók megtalálják, mely kurzusokban érhető el adott keresőszavakat tartalmazó dokumentum.

A délelőttöt Csibi Erzsébet zárta, aki a Pearson oktatási szolgáltatásokat nyújtó cégtől érkezett. Előadásában egy megerősítette bennem azt a nem is olyan régen hallott tényt, hogy tőlünk nyugatabbra az oktatói kompetencia és a képzési tartalom biztosításának kompetenciája elkülönül egymástól. A cég ugyanis képzési tartalmakat kínál adott keretrendszeren belül. A tanárnak innentől kezdve annyi a dolga, hogy a többnyire multimédiás elemekkel tarkított tartalmakat megfelelően beépítse a képzési folyamatában. Az előadás során néhány ilyen tartalomba nyertünk bepillantást.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Befejeződött a Fable magyarítása

"Mélyen Albion erdejében fekszik Tölgyvölgy kicsiny falucskája, melyet érintetlenül hagyott az idő múlása, és messze elkerült a fegyverek zaja. Itt élt egy fiú, és a családja. Egy fiú, aki hatalmasságról álmodott. Arról, hogy egyszer hőssé válik. Néha nemes lovagnak képzelte magát... Vagy hatalmas varázslónak. Máskor arról álmodott, hogy gonosz harcossá lesz. De minden álmában, mely a nagyságról szólt, kevés volt az erő, hogy megváltoztathassa a sorsot, mely előtte állt." Persze a történetnek nincs vége. Immár lehet folytatni magyarul. Elkészült a mű, több hónap munkája. Használja mindenki örömmel, hiszen úgy készítettük. Jó játékot! A magyarítás letölthető a Magyarítás Portál ról. ui.: Köszönet mindenkinek, aki segített, hogy elkészülhessen a nagy mű.

Március 15 - Műsorterv

Március idusa minden évben ünnepi műsorok sokaságát hozza magával. Így volt ez az idén is, és valószínűleg így lesz jövőre is. Ahogyan tavaly, most is segédkeztem a Fekete István Általános Iskola ünnepi műsorában, melynek rendezőjéhez és felkészítő tanárához fűznek gyengédebb szálak. Most nagy szerepem volt a műsor forgatókönyvének kialakításában is. Nos, mire való a Google Docs és a YouTube, ha nem arra, hogy az ilyesmit megosszam másokkal is. A dokumentumban található linkek segítségével a külön erre a műsorra vágott háttérfilmek is megtekinthetőek. A dokumentum elérhetősége: https://docs.google.com/document/pub?id=19tVpgBtj79hXI60_VD4cdPljIBndHMMrLXi_sSpGkHs

kooperatív <> kollaboratív

A főiskolai tanulmányaim alatt a napokban előkerült, hogy össze kellett hasonlítani a kooperatív illetve a kollaboratív tanulást. Ha már ott megtettem, akkor miért ne tenném itt közre, hogy ott mit írtam. Mindenek előtt tisztázni kell, mit is értünk a két fogalom alatt. Aki részletesebben kíváncsi, annak javaslom Dorner Helga írását , de azért röviden összefoglalnám: A kollaboráció olyan szervezett, szinkron tevékenység, amely egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítására és fenntartására irányul. Csoporttanulás esetén a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul. A munkamegosztás spontán, a kiosztott szerepek cserélődhetnek attól függően, hogy milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz. A kooperatív tanulás folyamata során a tanulás az egyén szintjén valósul meg. A tanulók egymaguk dolgoznak fel egy-egy témát, és a tanulás eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják. Csoporttanulás ese