Ugrás a fő tartalomra

Mielőtt leülnénk a PowerPoint elé a preZENtáció előtt... és mit tanulhatunk ebből a eTananyagkészítés esetén

Nem is olyan régen kiderült, hogy volt szerencsém a preZENtáció című könyvhöz. Garr Reynolds könyvében továbbhaladva találjuk meg azt, amit minden tanárképzésben résztvevő úgy tanul meg, hogy a célcsoport feltérképezése (73. oldal). A könyv szerint minden prezentáció elkészítése előtt fel kell tennünk az alábbi villámkérdéseket:
  • Mennyi időnk van?
  • Hol fogunk előadni?
  • A nap mely szakaszában?
  • Kikből áll a hallgatóság?
  • Vajon honnan jöttek?
  • Mit várhatnak tőlem, tőlünk?
  • Miért éppen mi fogunk beszélni?
  • Milyen reakciót várunk a közönségtől?
  • Milyen vizuális médium a legmegfelelőbb az adott helyzetben, az adott hallgatóság számára?
  • Mi az előadónk fő célja?
  • Mi a történet, amit átadhatok?
  • És a legfontosabb kérdés: Mi a legeslegfontosabb üzenetünk?
Amikor az ember előad tényleg nagyon sok esetben kizárólag arra összpontosít, hogy a rendelkezésre álló időbe minél több diát belezsúfoljon. Ennél részletesebben talán nem is gondoljuk át a dolgokat. Pedig lehet, hogy érdemes. Ugyanakkor ezek a kérdések természetesen nem csak a szigorúan prezentációval (ppt és társai) ellátott "fellépésre" vonatkoznak. Hiszen mindezt fel kell tennünk bármely tanóra előtt, akár használunk bármilyen vizuális segédeszközt (írásvetítő, tábla, projektor, stb.), akár nem nem. 
Amennyiben pedig ezeket elfogadjuk, akkor villámgyorsan beláthatjuk, hogy ha a ppt készítés előtt ezeket fel kell tennünk, és hasonlóan fel kell tennünk maga az óra megtartása előtt (hiszen mindezek összefüggnek, kölcsönösen hatnak egymásra), hát igaz a jegyzettekre, tankönyvekre, stb. Ha pedig ezekre igaz, akkor igaz egy elektronikus oktatóanyagra is. Maximum egy kicsit át kell fogalmaznunk őket:
  • Mennyi idő alatt kell önállóan feldolgozni az anyagot?
  • Milyen informatikai környezet áll rendelkezésre?
  • Vajon a tanulók milyen időközönként tudnak tanulni?
  • Kikből áll az oktatóanyagból tanulók köre?
  • Vajon milyen kultúrkörből jöttek?
  • Milyen előzetes elvárásaik vannak az oktatóanyaggal kapcsolatosan?
  • Miért éppen ezt az oktatási formát (önálló tananyag-feldolgozás) választották?
  • Várunk-e visszajelzés a tananyag feldolgozására vonatkozóan? (vélemények, feldolgozási idő, bejárási utak, stb.)
  • Milyen vizuális médium a legmegfelelőbb az oktatóanyag egyes elemein belül a várható tanulói réteg számára?
  • Mi az oktatóanyag fő célja?
  • Beágyazhatom e az anyagot egy történetbe?
  • Mi az oktatóanyag legfontosabb üzenete?

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Befejeződött a Fable magyarítása

"Mélyen Albion erdejében fekszik Tölgyvölgy kicsiny falucskája, melyet érintetlenül hagyott az idő múlása, és messze elkerült a fegyverek zaja. Itt élt egy fiú, és a családja. Egy fiú, aki hatalmasságról álmodott. Arról, hogy egyszer hőssé válik. Néha nemes lovagnak képzelte magát... Vagy hatalmas varázslónak. Máskor arról álmodott, hogy gonosz harcossá lesz. De minden álmában, mely a nagyságról szólt, kevés volt az erő, hogy megváltoztathassa a sorsot, mely előtte állt." Persze a történetnek nincs vége. Immár lehet folytatni magyarul. Elkészült a mű, több hónap munkája. Használja mindenki örömmel, hiszen úgy készítettük. Jó játékot! A magyarítás letölthető a Magyarítás Portál ról. ui.: Köszönet mindenkinek, aki segített, hogy elkészülhessen a nagy mű.

Március 15 - Műsorterv

Március idusa minden évben ünnepi műsorok sokaságát hozza magával. Így volt ez az idén is, és valószínűleg így lesz jövőre is. Ahogyan tavaly, most is segédkeztem a Fekete István Általános Iskola ünnepi műsorában, melynek rendezőjéhez és felkészítő tanárához fűznek gyengédebb szálak. Most nagy szerepem volt a műsor forgatókönyvének kialakításában is. Nos, mire való a Google Docs és a YouTube, ha nem arra, hogy az ilyesmit megosszam másokkal is. A dokumentumban található linkek segítségével a külön erre a műsorra vágott háttérfilmek is megtekinthetőek. A dokumentum elérhetősége: https://docs.google.com/document/pub?id=19tVpgBtj79hXI60_VD4cdPljIBndHMMrLXi_sSpGkHs

kooperatív <> kollaboratív

A főiskolai tanulmányaim alatt a napokban előkerült, hogy össze kellett hasonlítani a kooperatív illetve a kollaboratív tanulást. Ha már ott megtettem, akkor miért ne tenném itt közre, hogy ott mit írtam. Mindenek előtt tisztázni kell, mit is értünk a két fogalom alatt. Aki részletesebben kíváncsi, annak javaslom Dorner Helga írását , de azért röviden összefoglalnám: A kollaboráció olyan szervezett, szinkron tevékenység, amely egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítására és fenntartására irányul. Csoporttanulás esetén a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul. A munkamegosztás spontán, a kiosztott szerepek cserélődhetnek attól függően, hogy milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz. A kooperatív tanulás folyamata során a tanulás az egyén szintjén valósul meg. A tanulók egymaguk dolgoznak fel egy-egy témát, és a tanulás eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják. Csoporttanulás ese