Ugrás a fő tartalomra

Gamifikáció a képzésben - Gamifikáció definíciója

Nem is olyan régen elindítottuk a sorozatot, amelynek alapjait Kevin Werbach Gamification Coursera kurzusa adja.

Vágjunk is bele a közepébe, és definiáljuk a dolgot: Játék elemek és játéktervezési technikák használata nem játék környezetben.
Amennyiben figyelmesen olvassuk a leírtakat, beláthatjuk, hogy két lényegi eleme van a mondatnak.
  • Az egyik a mondat második fele, amelyben rögzítjük a következőt: A gamifikáció esetén nem játékot építünk. Nem egy meglévő vagy éppen kialakítandó, megépítendő, leprogramozandó (a kívánt rész törlendő) játékról van szó, amelyet aztán felhasználunk, beépítünk az adott rendszerbe. Ha képzésben gondolkodunk, akkor értsük ezt úgy, hogy nem egy társasjátékot, egy meglévő számítógépes játékot használok fel a képzés során. Természetesen ennek is megvan a jelentősége, és megvan a létjogosultsága, de ekkor nem gamifikációról beszélünk. 
  • A mondat első fele adja meg itt meg számunkra tehát, hogy mitől is lesz az. Hiszen egy képzési környezetben (órai munka során vagy egy Moodle kurzuson belül, esetleg egy teljes szemeszter időtartama alatt, és még sorolhatnánk) felhasználjuk a különböző játékok építőköveit (elemeit) és az ezeknek az építőköveteknek az összeillesztésére használt mechanizmusokat, tervezési megoldásokat. 
Ahhoz tehát, hogy gamifikációról beszélhessünk, elemeznünk kell a játékokat, kigyűjtenünk az azokat felépítő elemeket, és meg kell keresnünk azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek segítségével ezek a játékok létrejöttek, amelyek ezeket a játékokat felépítik.
Egy játék megtervezése soha nem mechanikus folyamat. Természetesen komoly szabályai vannak és adott mintákat is követhetnek, de kellő kreativitás is szükségeltetik hozzá. Annak érdekében, hogy egy jó gamifikációs képzést hajtsuk végre komoly játéktervezői munkára van szükségünk, nem elég összevissza a folyamatba bedobálni mindenféle játékelemet.
Mindezek mellett amikor gamifikációs elvek szerint építünk fel egy képzést, nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük: Egy játék fő célja maga a szórakoztatás, a képzés esetén azonban ez nem lehet fő cél, ugyanis ebben az esetben elveszítjük az eredeti célunkat, azaz adott készségek, jártasságok kialakítását, ismeretek elsajátítását. A szórakozás ebben az esetben egy olyan tényező, amelynek célja, hogy elősegítse a képzési cél elérését.
Jelen blog gamifikációs sorozatában természetesen át fogjuk tekinteni ezeket az elemeket, és átbeszéljük ezeket a technikákat.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Befejeződött a Fable magyarítása

"Mélyen Albion erdejében fekszik Tölgyvölgy kicsiny falucskája, melyet érintetlenül hagyott az idő múlása, és messze elkerült a fegyverek zaja. Itt élt egy fiú, és a családja. Egy fiú, aki hatalmasságról álmodott. Arról, hogy egyszer hőssé válik. Néha nemes lovagnak képzelte magát... Vagy hatalmas varázslónak. Máskor arról álmodott, hogy gonosz harcossá lesz. De minden álmában, mely a nagyságról szólt, kevés volt az erő, hogy megváltoztathassa a sorsot, mely előtte állt." Persze a történetnek nincs vége. Immár lehet folytatni magyarul. Elkészült a mű, több hónap munkája. Használja mindenki örömmel, hiszen úgy készítettük. Jó játékot! A magyarítás letölthető a Magyarítás Portál ról. ui.: Köszönet mindenkinek, aki segített, hogy elkészülhessen a nagy mű.

Március 15 - Műsorterv

Március idusa minden évben ünnepi műsorok sokaságát hozza magával. Így volt ez az idén is, és valószínűleg így lesz jövőre is. Ahogyan tavaly, most is segédkeztem a Fekete István Általános Iskola ünnepi műsorában, melynek rendezőjéhez és felkészítő tanárához fűznek gyengédebb szálak. Most nagy szerepem volt a műsor forgatókönyvének kialakításában is. Nos, mire való a Google Docs és a YouTube, ha nem arra, hogy az ilyesmit megosszam másokkal is. A dokumentumban található linkek segítségével a külön erre a műsorra vágott háttérfilmek is megtekinthetőek. A dokumentum elérhetősége: https://docs.google.com/document/pub?id=19tVpgBtj79hXI60_VD4cdPljIBndHMMrLXi_sSpGkHs

kooperatív <> kollaboratív

A főiskolai tanulmányaim alatt a napokban előkerült, hogy össze kellett hasonlítani a kooperatív illetve a kollaboratív tanulást. Ha már ott megtettem, akkor miért ne tenném itt közre, hogy ott mit írtam. Mindenek előtt tisztázni kell, mit is értünk a két fogalom alatt. Aki részletesebben kíváncsi, annak javaslom Dorner Helga írását , de azért röviden összefoglalnám: A kollaboráció olyan szervezett, szinkron tevékenység, amely egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítására és fenntartására irányul. Csoporttanulás esetén a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul. A munkamegosztás spontán, a kiosztott szerepek cserélődhetnek attól függően, hogy milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz. A kooperatív tanulás folyamata során a tanulás az egyén szintjén valósul meg. A tanulók egymaguk dolgoznak fel egy-egy témát, és a tanulás eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják. Csoporttanulás ese