Ugrás a fő tartalomra

Moodle Question Parser

A Moodle Question Parser célja

Az internet világában több olyan program is létezik, amely segít nekünk abban, hogy adott tesztkéréseket a Moodle rendszer számára is érthető formában, a rendszeren kívül legyárthassunk, majd azokat beimportálhassuk. Ugyanakkor ezek kezelése nem minden esetben kézenfekvő, illetve számos esetben egyedi, speciális felépítést tartalmaznak.
A tesztfeladat kérdéseket gyártók nagy része Microsoft Wordben dolgozik kellő biztonsággal, számukra a Moodle felület bonyolult lehet, sőt a kelleténél túl sok paramétert is tartalmaz. Ugyanez igaz az elérhető külső eszközökre is. Ráadásul tapasztalatom szerint nagyon sok esetben már meglévő tesztalapokat szeretnének sokan feldolgozni, mindenféle vágólapművelet nélkül.
A Moodle Question Parser célja ezek alapján kettős:
  • Biztosítani új tesztlapok létrehozását.
  • Meglévő papír alapú tesztsorok feldolgozása, átdolgozása Moodle alá.

A Moodle Question Parser elérhetősége

A Moodle Question Parser az alábbi oldalról tölthető le: https://github.com/jnc826/Moodle-Question-Parser
Az oldalon kattintsunk a Dowload Zip gombra.

A Moodle Question Parser felépítése

A program alapvetően két részből áll:
  • Wordben megnyitható dokumentumsablon.
  • Elmentett sablonból a Moodle számára érthető XML dokumentumot előállító weblap.

A Moodle Question Parser által feldolgozható kérdéstípusok

A Moodle Question Parser legfrissebb verziója az alábbi kérdéstípusokat képes feldolgozni:
  • Feleletválasztós kérdés (Multiple Choice question)
  • Igaz-Hamis kérdés (True-False question)
  • Zárt kérdések (szövegmezős megoldás) (Embedded Answers (Cloze) question)
  • Kiegészítendő kérdések (Short-Answer question)

A Moodle Question Parser használata

A programcsomag előkészítése

A letölthető tömörített állományt csomagoljuk ki valahová a merevlemezen. 

Kérdések létrehozása, a Word sablon használata

Nyissuk meg a moodle_parser.dotx sablon állományt az alábbi módok valamelyikén:

  • Kattintsunk duplán az állományon. Ilyenkor automatikusan elindul a Word program amennyiben még nem futott.
  • A Word programot elindítva a Fájl menü Megnyitás pontját választva.

A megnyitott sablon egy üres dokumentum, de tartalmazza azokat az előre beállított stílusokat, amelyek segítségével majd az egyes kérdéseket meg kell jelölnünk.
Az elérhető stílusok megtekintéséhez nyissuk meg a Stílusok panelt a Kezdőlap menüszalagon a Stílusok eszközcsoport jobb alsó sarkában lévő panelmegjelenítő ikonra kattintva.


A legegyszerűbb, ha először bevisszük kérdéseinket a dokumentumba. Ezt megtehetjük úgy is, hogy begépeljük a szükséges kérdéseket, de akár a vágólap segítségével egy másik dokumentumból is átemelhetjük azokat. Erre akkor lehet szükség, ha valamilyen okból egy tesztsort papír alapon is ki akarunk töltetni, mivel nem biztosított mindenkinek az online hozzáférés.
A Moodle rendszerbe történő beimportálás előkészítéséhez az elkészített, nyomtatásra megformázott tesztsort beillesztjük a sablon dokumentumba (vagy már eleve itt hozzuk létre), majd a rendelkezésre álló stílusok segítségével megjelöljük az egyes kérdések elemeit (pl. kérdés szövege, helyes és helytelen válaszok, stb.) a feldolgozó program számára.


Amint elkészültünk a szöveg bevitelével, elő kell készítenünk, hogy az feldolgozható legyen feldolgozó programunk számára. Ehhez a szöveg egyes elemeit meg kell jelölnünk megfelelő stílusokkal.
  • Feleletválasztós kérdések esetén:
    • Jelöljük meg a kérdés szövegét Feletválasztós kérdés stílussal. 
    • A helyes válaszokat Feleletválasztós_HELYES, a rossz válaszokat Feleletválasztós_ROSSZ stílussal lássuk el.
  • Igaz-Hamis kérdések esetén:
    • Kizárólag magát az állítást kell megjelölnünk attól függően, hogy az igaz vagy hamis e (Állítás_IGAZ/Állítás_HAMIS).
  • Zárt kérdések esetén:
    • A kérdést tartalmazó bekezdést jelöljük meg Hiányos szöveg bekezdés stílussal.
    • A Hiányos szöveg bekezdéssel ellátott bekezdésen belül a beillesztendő szavakat (a tesztben ezeket kell a tanulónak beírnia) jelöljük meg a Hiányzó szó stílussal.
  • Kiegészítendő kérdés esetén:
    • A kérdés szövegét jelöljük meg Kiegészítendő_KÉRDÉS stílussal.
    • A lehetséges válaszokat Kiegészítendő_VÁLASZ stílussal lássuk el.
Azokkal a dokumentumelemekkel nem kell foglalkoznunk, amelyek nem jelennek meg majd a Moodle rendszerben (például az állításokat felvezető szöveg). Ezeket a feldolgozó figyelmen kívül hagyja.


Fontos megjegyeznünk:
  • A felsorolt stílusok (kivéve a Hiányzó szó) bekezdés alapú stílusok, így nem kell kiölnünk a teljes bekezdést, elég a kurzorral a bekezdésbe állnunk.
  • A dokumentumban látható formázás csak jelzés értékű, a Moodle nem fogja átvenni az itteni formaelemeket, csak és kizárólag a szöveges tartalmat emeli be. 
  • A bekezdésformázás nem tartalmaz felsorolás jeleket, amennyiben mégis maradna a szövegben, azt "kézzel" kell kitörölnünk. (Ez akkor fordul elő, ha rosszul szerkesztettük meg az eredeti dokumentumot)
  • A feldolgozás során minden bekezdés külön elemnek számít, tehát például a feleletválasztós esetben a kérdés szövege nem lehet több bekezdésnyi. (Ilyenkor vonjuk össze egyetlen bekezdéssé.) Sokat segíthet ha bekapcsoljuk a nem látható formázásjeleket a Wordben.
A feldolgozáshoz a dokumentumot HTML formátumba kell mentenünk. A Fájl típusa mezőben a Weblap, szűrt opciót válasszuk.


A biztonság kedvéért a Mentés gomb melletti Eszközök opción belül ellenőrizzük, hogy a Webes beállítások... lehetőséget választva a megjelenő ablak Kódolás fülén a Dokumentum mentése a következő kódolással listában UTF-8 szerepel-e. Amennyiben nem, úgy állítsuk be.

A kérdésfeldolgozó alkalmazás használata

A mentést követően indítsuk el az index.html állományt úgy, hogy duplán kattintunk rá. Ekkor a feldolgozóprogram egyszerű űrlapja megjelenik az alapértelmezett böngészőben. 
(A program a legújabb böngészők alatt működik. A működéshez a File API támogatása kell. Az API-t kezelő böngészők: http://caniuse.com/#search=file%20api)

Az alkalmazás felépítése 4 fő szekcióra bontható
  • Fájl: Itt lehet beolvasni a feldolgozandó állományt, illetve itt állítható be az alapértelmezett pontozási módszer.
  • Eredeti állomány: A szekciót lenyitva megtekinthető az eredeti, a Wordből mentett .htm állomány tartalma.
  • Feldolgozás eredménye: Kérdéstípus szerinti fülekre osztásban láthatjuk a feldolgozást követően az egyes kérdéseket és azok pontértékeit.
  • Moodle XML: A feldolgozott adatok alapján előállított xml dokumentum tartalma. 

A Fájl szekción belül a Tallózás... gombbal válasszuk ki a Wordből elmentett állományt (.htm), illetve döntsünk a pontozási metódusról, majd kattintsunk a Küldés gombra.
A pontozási metódusok a következők:
  • Szigorú pontozás: Ebben az esetben a rossz válaszért kapunk negatív pontot. Természetesen ettől még a teljes feladatban nem mehetünk negatív tartományba.
    • Több lehetséges válasz esetén az adott kérdésre kapott pont az alábbiak szerint számolódik:
      • helyes válaszra kapott pont = helyes válaszok átlaga
      • helytelen válaszra kapott pont = helytelen válaszok átlaga
      • végeredmény = szumma(helyes válaszra kapott pont) - szumma(helytelen válaszra kapott pont) >=0
    • például: 5 válasz lehetőség (3 helyes, 2 helytelen). Megjelölve 2 helyes és 1 helytelen lett. A feladatra kapható pontérték maximálisan=1pont
      • helyes válaszra kapott pont: 1pont/3darab=0,33pont
      • helytelen válaszra kapott pont: 1pont/2darab= 0,5 pont
      • végeredmény: 0,33+0,33-0,5= 0,16 -> 0,16pont
    • például: 5 válasz lehetőség (2 helyes, 3 helytelen). Megjelölve 1 helyes és 2 helytelen lett. A feladatra kapható pontérték maximálisan=1pont
      • helyes válaszra kapott pont: 1pont/2darab=0,5pont
      • helytelen válaszra kapott pont: 1pont/3darab= 0,33 pont
      • végeredmény: 0,5-0,33-0,33 = -0,16 -> 0pont
  • Nyitott pontozás: Ez annyiban tér el a szigorú rendszertől, hogy abban az esetben ha több helyes válasz is megjelölhető, akkor a helytelen bejelölésért nem jár levonás.
    • helyes válaszra kapott pont = helyes válaszok átlaga
    • helytelen válaszra kapott pont = 0
    • végeredmény = szumma(helyes válaszra kapott pont) >=0
    • például: 5 válasz lehetőség (3 helyes, 2 helytelen). Megjelölve 2 helyes és 1 helytelen lett. A feladatra kapható pontérték maximálisan=1pont
      • helyes válaszra kapott pont: 1pont/3darab=0,33pont
      • helytelen válaszra kapott pont: 0 pont
      • végeredmény: 0,33+0,33-0= 0,66 -> 0,66pont
    • például: 5 válasz lehetőség (2 helyes, 3 helytelen). Megjelölve 1 helyes és 2 helytelen lett. A feladatra kapható pontérték maximálisan=1pont
      • helyes válaszra kapott pont: 1pont/2darab=0,5pont
      • helytelen válaszra kapott pont: 0 pont
      • végeredmény: 0,5-0 = 0,5 -> 0,5pont
(Amennyiben nem érvényes kiterjesztésű (.html vagy .htm) állomány lett kiválasztva, a program nem engedi lenyitni a többi szekciót.)

A fájl beolvasását követően az Eredeti állomány szekcióban megjelenik a Wordből mentett .htm állomány tartalma, a Feldolgozás eredménye szekcióban láthatjuk feldolgozott kérdéseket a Moodle rendszerben hasonló megjelenési formában, illetve a Moodle XML részben a választott pontozási metódus szerint létrehozott, a Moodle számára beimportálható xml tartalmat.

(Az állomány beimportálását követően automatikusan a Feldolgozás eredménye szekció nyílik meg, de az összes többi innentől bármikor megnyitható.)


A Feldolgozás eredménye fülön feladattípus szerinti bontásban láthatjuk az egyes feldolgozott kérdéseket.
  • Feleletválasztós kérdések fül: A megjelenő listában egymás alatt jelennek meg az egyes kérdések. A kérdések előtti mezőben az adott kérdés alapértelmezett pontértéke látható. Minden kérdés alatt megjelennek a hozzá tartozó helyes majd azt követően a helytelen válaszok. A válaszok előtt a lenyíló listában láthatjuk a forrásállomány beolvasásakor választott alapértelmezett százalékértéket. 
  • Igaz-Hamis kérdések fül: A megjelenő listában egymás alatt jelennek meg a beolvasott állítások. Zöld színnel az igaz, piros színnel a hamis állítások láthatóak. Az egyes állítások előtti mezőben az adott IH kérdés alapértelmezett pontértéke látható. 
  • Zárt kérdések fül: Egymás alatt jelennek meg az egyes kiegészítendő válaszos feladatok. A kiegészítendő szöveg helyén a Moodle által értelmezett speciális kódminta látható. Az egyes állítások előtti mezőben az adott kérdés alapértelmezett pontértéke látható. 
  • Kiegészítendő kérdések fül: Az egyes kérdések egymás alatt jelennek meg. A kérdések szövege kék színnel látható, míg a hozzájuk tartozó lehetséges válaszok zöld színnel láthatóak. Az egyes állítások előtti mezőben az adott kérdés alapértelmezett pontértéke látható. 
Lehetőségünk van az alapértelmezett értékek megváltoztatására. Szükség esetén módosítsunk a kérdések alapértelmezett pontértékén, illetve az egyes válaszok százalékos arányán. A módosításokat követően mindenképpen kattintsunk a Feldolgozás eredménye szekció alján elérhető Adatok rögzítése gombra. Ebben az esetben a beállított értékek ellenőrzésre kerülnek, és módosul a Moodle XML szekcióban látható xml tartalom.
Feleletválasztós kérdések esetén ellenőrzésre kerül, hogy a helyes válaszok összege mindenképpen kiadja a 100%-ot. Ha valahol ez nem történik meg, akkor az adott kérdés kap vizuális megjelölést, illetve egy felugró ablak is figyelmeztet a hibára. Ilyenkor javítsunk a pontozáson és kattintsunk ismét az Adatok rögzítése gombra.


A Moodle XML szekcióban a beolvasást követőn azonnal elérhetjük a feldolgozott kérdésállomány xml tartalmát, amely automatikus módosul, amint az Adatok rögzítése gombra kattintunk. A szekciót megnyitva tehát a megjelenő szövegmezőben elérhetjük a Moodle számára beimportálható xml tartalmat.


Két lehetőségünk van:

  • A Mentés gomb segítségével a böngészőhöz beállított letöltési szabály szerinti mappába mentődik az xml állomány tartalma.
  • Kijelöljük a szövegmező tartalmát (kattintsunk bele, majd CTRL+A), és vágólapra helyezzük (CTRL+C). Megnyitunk egy texteditort (pl. Notepad++), és beillesztjük a vágólapról az oda helyezett tartalmat, majd elmentjük az állományt.

Moodle XML állomány importálása Moodle rendszerben

Lépjünk be a Moodle rendszerbe, majd azon belül a kívánt kurzusba, és ott az Adminisztráció panelen belül a Kérdésbank részben az Importálás funkciót kell választanunk.


A felsorolt formátumokból válasszuk a Moodle XML formát, majd az állománymezőbe töltsük fel a korábban elmentett xml állományt, és kattintsunk végül az Importálás gombra.

Az importálást követően láthatjuk a beimportált kérdések listáját. Ekkor jelennek meg a hibaüzenetek is. Kattintsunk a Folytatás gombra.

A kérdésbankba bekerültek a kért kérdések.
Ezzel meg is vagyunk.

A Moodle Question Parser nyelvi beállítása

A Moodle Question Parser alapértelmezetten angolul és magyarul érhető el. A felület nyelvi állományai a script/lang mappán belül érhetően el. Az egyes nyelvi állományok az adott nyelv rövid neve található a fájl nevében (pl. angol: en.js, magyar: hu.js).
A nyelvi állomány szerkesztéséhez a strings objektum egyes kulcsaihoz tartozó elemeit kell szerkeszteni.


Ahhoz, hogy a program melyik állományt használja, meg kell nyitnunk szerkesztésre az index.html állományt egy texteditor segítségével, és a html kód részében található nyelvi állományt behivatkozó kódot kell módosítanunk. (pl. Magyar nyelvre állításhoz írjuk át az en.js állományhivatkozást hu.js-re.)

A Moodle Question Parser verziói

  • v2.x:
    • 2.2:
      • Két új kérdéstípus egyszerű feldolgozására van lehetőség: Zárt kérdés, Kiegészítendő kérdés
      • File API integrálása, ezáltal kiküszöbölve a böngészőfüggőséget. A legtöbb új böngésző esetén működik.
    • 2.1:
      • Apró javítások
    • 2.0:
      • Új, barátságosabb felületet kapott a rendszer.
      • A feldolgozás eredményét külön ablakban láthatjuk, így már a feltöltés előtt kiderülhetnek a hibák.
      • A felület lehetőséget ad arra, hogy pontosítsunk az alapértelmezett pontozási metódus (szigorú vagy nyitott) által kikalkulált pontozást a feleletválasztós kérdések válaszainál.
      • Lehetőséget ad a kérdés alapértelmezett pontértékének a megváltoztatására.
      • Nyelvfüggetlenség megjelenése a nyelvi állományok segítségével. 
  • v1.x:
    • 1.1.1:
      • Javításra került a Word html exportban található felesleges sortörésekből származó hiba.
    • 1.1:
      • Javításra került hogy ha üres bekezdés lett a feleletválasztásos típusnál helyes vagy helytelen válasznak megadva, akkor azt már nem veszi figyelembe a feldolgozó.
      • A pontszámítás terén 2 tizedesjegyig dolgozik, mert így az utólagos Moodle felületes szerkesztésnél sem lesz gond, helyesen jelenik meg a lenyíló lista.
      • Bekerült a szigorú és a nyitott pontozási metódus.
    • 1.0: 
      • Használható kérdéstípusok feldolgozása: Feleletválasztós és Igaz-Hamis

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Befejeződött a Fable magyarítása

"Mélyen Albion erdejében fekszik Tölgyvölgy kicsiny falucskája, melyet érintetlenül hagyott az idő múlása, és messze elkerült a fegyverek zaja. Itt élt egy fiú, és a családja. Egy fiú, aki hatalmasságról álmodott. Arról, hogy egyszer hőssé válik. Néha nemes lovagnak képzelte magát... Vagy hatalmas varázslónak. Máskor arról álmodott, hogy gonosz harcossá lesz. De minden álmában, mely a nagyságról szólt, kevés volt az erő, hogy megváltoztathassa a sorsot, mely előtte állt." Persze a történetnek nincs vége. Immár lehet folytatni magyarul. Elkészült a mű, több hónap munkája. Használja mindenki örömmel, hiszen úgy készítettük. Jó játékot! A magyarítás letölthető a Magyarítás Portál ról. ui.: Köszönet mindenkinek, aki segített, hogy elkészülhessen a nagy mű.

Március 15 - Műsorterv

Március idusa minden évben ünnepi műsorok sokaságát hozza magával. Így volt ez az idén is, és valószínűleg így lesz jövőre is. Ahogyan tavaly, most is segédkeztem a Fekete István Általános Iskola ünnepi műsorában, melynek rendezőjéhez és felkészítő tanárához fűznek gyengédebb szálak. Most nagy szerepem volt a műsor forgatókönyvének kialakításában is. Nos, mire való a Google Docs és a YouTube, ha nem arra, hogy az ilyesmit megosszam másokkal is. A dokumentumban található linkek segítségével a külön erre a műsorra vágott háttérfilmek is megtekinthetőek. A dokumentum elérhetősége: https://docs.google.com/document/pub?id=19tVpgBtj79hXI60_VD4cdPljIBndHMMrLXi_sSpGkHs

kooperatív <> kollaboratív

A főiskolai tanulmányaim alatt a napokban előkerült, hogy össze kellett hasonlítani a kooperatív illetve a kollaboratív tanulást. Ha már ott megtettem, akkor miért ne tenném itt közre, hogy ott mit írtam. Mindenek előtt tisztázni kell, mit is értünk a két fogalom alatt. Aki részletesebben kíváncsi, annak javaslom Dorner Helga írását , de azért röviden összefoglalnám: A kollaboráció olyan szervezett, szinkron tevékenység, amely egy adott problémára vonatkozó közös elgondolás kialakítására és fenntartására irányul. Csoporttanulás esetén a csoporttagok kölcsönösen részt vesznek a munkában, amely egy közös probléma megoldására irányul. A munkamegosztás spontán, a kiosztott szerepek cserélődhetnek attól függően, hogy milyen tudáselemmel járulhat hozzá az adott munkafolyamathoz. A kooperatív tanulás folyamata során a tanulás az egyén szintjén valósul meg. A tanulók egymaguk dolgoznak fel egy-egy témát, és a tanulás eredményét, a leszűrt tanulságokat egyenként prezentálják. Csoporttanulás ese